Last updated on március 21st, 2025 at 11:41 de.
Mielőtt a munka részleteire térnénk, ismerkedjünk meg – építési és bontási szempontból – Angyalföld épületállományával:
Angyalföld Budapest XIII. kerületének egyik meghatározó városrésze, amely a Duna, a Váci út és a Rákos-patak által határolt területen fekszik. A városrész az ipari fejlődés során vált jelentőssé a 19. század végén és a 20. század elején, amikor gyárak, munkáslakások és bérházak épültek nagy számban.
Jellemző épülettípusok és építési korszakok
-
Munkás- és polgári bérházak (1880–1945): Angyalföld hagyományos, régebbi épületállományát a kisméretű, földszintes vagy többszintes bérházak alkotják, amelyeket az ipari munkásság számára építettek a 19. század végétől.
-
Panelházak (1960–1980): A szocializmus idején tömeges lakásépítési programok zajlottak, ennek során sok lakótelep épült Angyalföldön, például a Béke tér környékén.
-
Modern társasházak és irodaházak (1990-től napjainkig): Az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül a városrész, új, modern lakóparkok és irodaépületek (pl. Váci úti irodafolyosó) jelentek meg, amelyek fokozatosan kiszorítják a régebbi ipari létesítményeket és lakóépületeket.
Angyalföld ma egy dinamikusan fejlődő, vegyes beépítésű városrész, ahol az ipari múlt és a modern városi élet egyaránt nyomot hagyott az épített környezeten.
Ebben a környezetben kell tehát érvényesülnünk, amikor bontásra kapunk felkérést.
Lássuk most az aktuális munka további részleteit:
A JCB 205 egy modern „ostromgép”. Zúzza-harapja a falakat, erejével ledönti. A zsákmány „testét” felfalja – akarom mondani – elviszi megfelelő helyre, ami a billentős teherautó.
A törmelék nem maradhat ott, mert kell a hely az új épületnek. Remélhetőleg vagy száz évig nem kell ugyanezen a helyen bontani – esetleg a szomszédban.